Mire költenék ezt a hatalmas összeget? Mindenekelőtt arra, hogy Digital Innovation Hubokat hozzanak létre lehetőség szerint mindenütt az Európai Unióban. 

Ezek a digitális újító központok azután felgyorsítanák a robotok munkába állítását az egész unióban – amely szép csendben lemarad az USA és Kína mögött ezen a stratégiai fontosságú területen.

A lemaradás oka, hogy hiába 500 milliós az EU, de 28 tagállamból áll. Ráadásul ebből egy – Nagy-Britannia – épp távozóban. A tagállamok mind egyedül próbálkoznak és ezzel el is buknak szépen a több mint 300 milliós Amerika és az 1,4 milliárd lakosú Kína mögött. Kínos statisztikával bizonyítja ezt a Bloomberg. A New York-i gazdasági portál azt vizsgálta, hogy az illető országban hány olyan informatikai startup cég van, melynek az értéke több mint egymilliárd dollár. Íme az eredmény.

1. USA 115
2. Kína 65
3. EU 26 és ebből Nagy-Britannia 13

Miközben a globális piacon olyan óriások hasítanak, mint a Google vagy a kínai Tencent, és mögöttük a feltörekvő startup cégek, addig Európában óriások nincsenek és az új cégek száma is alacsony. Pedig van két olyan európai cég, amely az élvonalba jutott a mesterséges intelligencia kutatásában és fejlesztésében. Csakhogy az egyik Svájcban van (ABB), a másik német ugyan (Kuka AG), de már megvették a kínaiak. A mesterséges intelligencia kutatása ugyanis hihetetlenül drága és nagyon sok kiváló és remekül megfizetett kutatót igényel. Az amerikaiaknak és a kínaiaknak vastag a pénztárcájuk, Európának viszont nem.

Azért persze próbálkoznak az európaiak: Macron Franciaországot szeretné a mesterséges intelligencia-kutatás középpontjává tenni: a japán Fujitsuval együttműködve szeretnének versenyképesek lenni a globális piacon. Londonban épp most jelentettek be egy 1,4 milliárd dolláros mesterséges intelligencia-programot, melyet magáncégek hoztak össze, de a kormányzat is támogatja őket.

Közösen kell ezen a piacon fellépnünk! – hangsúlyozta az EB alelnöke, amikor bejelentette az uniós mesterséges intelligencia-programot. Ebben elvben mindenki egyetért, de közben a tagállamok mind külön-külön próbálkoznak. A szuverén kísérletek szuverén kudarca borítékolható ezen a piacon: Japán és Dél-Korea is lemaradt ezen a téren az USA és Kína mögött, mert a belső piacuk túlságosan szűk.