A kormány stratégiai jelentőségű feladatként kezeli Záhony térségének ipari és logisztikai fejlesztését, ezért csaknem 4 milliárd forintot biztosít erre a célra.  A projektben együttműködő partner a CECZ Közép-Európai Kft.

 

 A Záhony Logisztikai és Ipari Övezet projekt célja - a Kína által 2013-ban meghirdetett BRI (Belt and Road Initiative) gazdasági nyitás programmal összhangban - egy európai viszonylatban stratégiailag is jelentős innovatív logisztikai, vasúti és áruforgalmi csomópont, valamint ipari központ létrehozása a Kínából Európa felé tartó gazdasági és kereskedelmi útvonalak fejlesztésébe bekapcsolódva, növelve ezzel a térség globális áruforgalmi jelentőségét. 

Magyarországot geopolitikai helyzete, földrajzi fekvése, gyors és egyszerű megközelíthetősége Kína kiemelten fontos stratégiai partnerévé teszi. Ugyanakkor hazánk számára is számos előnnyel jár, ha egy olyan nagyságú és gazdasági jelentőségű ország esetében, mint Kína, hatékonyan tudja megjeleníteni külgazdasági és külügyi szempontjait.

 

Záhony stratégiai jelentősége

Záhony stratégiai jelentősége Kína szempontjából sem elhanyagolható. Jelenleg a kínai fél politikai szinten is támogatja, hogy az Európába irányuló szárazföldi útvonalaikat diverzifikálják. Így a jelentős forgalmat lebonyolító, túlzsúfolt belorusz–lengyel reláció mellett más szállítási útvonal megerősítésére is nagy hangsúlyt fektetnek. Ebből adódóan adott a lehetőség, hogy Magyarország csatlakozzon és kivegye a részét a kínai konténerforgalom logisztikájából. Záhony egyfajta fizikai határt is jelent, mivel a széles nyomtávú vasútvonalak itt váltanak át normál nyomtávúra.Az Új Selyemúton keresztül érkező konténerforgalom Záhony térségének, és így hazánknak is új lehetőséget biztosíthat, hogy szerepet vállaljon a globális áruforgalom lebonyolításában.

 

Az eltérő nyomtávú vasúti rendszerek találkozásánál kiépített záhonyi átrakókörzet egyébként Magyarország legnagyobb árumennyiséget átbocsátó vasúti komplexuma, amely évente mintegy 4-5 millió árutonna kapacitással üzemel. A 2007 óta a Záhony-Port Zrt. által üzemeltetett 84 négyzetkilométer kiterjedésű komplexum Európa egyik legnagyobb terminálja.

A fejlesztések a MÁV–REC Kft. által vezetett Záhony logisztikai és ipari övezet konzorcium keretében valósulnak meg, amelynek tagja az állami tulajdonban lévő Záhony-Port Zrt. A konzorcium tevékenységei és céljai megvalósításában együttműködik a budapesti központú, kínai tulajdonú Közép-Európai Kereskedelmi és Logisztikai Együttműködési Övezet (CECZ) Kft.-vel, amely a kínai Kereskedelmi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium támogatását élvezi.

A konzorciumot a beruházási tervek kidolgozására a magyar állam is támogatja kormányhatározattal.

A projekt célkitűzése, hogya jelenlegi évi 750 darabos konténerforgalom 150 ezer konténerre növekedjen a meglévő más jellegű átrakó kapacitások bővítése mellett, és hogy külföldi gyáróriások telepedjen meg a régióban.

A beruházások két fő területre koncentrálódnak:

  1. egyrészt a határ menti záhonyi vasúti átrakó körzet fejlesztésére,
  2. másrészt a Kelet-Magyarország területén megvalósuló ipari-technológia fejlesztést célozzák olyan korszerű ipari parkot létrehozva, amely kedvező konstrukciót kínál a kínai betelepülő cégek gyártó tevékenysége számára.

Az infrastrukturális fejlesztések célja, hogykínai vállalatok, gyárak és összeszerelő létesítmények települjenek Kelet-Magyarországra, amelyek magyar vállalatokkal közösen tovább növelik a térség kereskedelmi és gazdasági jelentőségét.

Az ipari park lehetőséget biztosít kínai nagyvállalatok számára termelő tevékenységük betelepítésére, ezáltal az unió határain belülre kerülésre. Kína elképzelése, hogy kínai-magyar vegyesvállalatokat hoz létre a beruházások megvalósítására. Kína biztosítja a beruházáshoz szükséges működő tőkét, Magyarország pedig a helyszínt és az infrastruktúrát. Záhony térsége alkalmas lenne a Kínából, alkatrészenként érkező áruk összeszereléséhez, többek között egy kínai–magyar mozdonygyár létrehozásához.

 

Forrás: Origo és CECZ