Szeptember 21-én kezdetét vette Kína második legfontosabb ünnepe, az Őszközép ünnep, amihez a Budapesti Kínai Kulturális Központ online programsorozatával csatlakozott. Jin Haóval, a Budapesti Kínai Kulturális Intézet igazgatóval beszélgettünk.

 

Nehéz időszakban, a Covid alatt kezdte meg működését a Budapesti Kínai Kulturális Központ. Milyen most visszatekinteni az első hónapra, és mi változott az indulás óta?

Amikor létrejött a Budapesti Kínai Kulturális Központ, egy ideig légüres térben mozogtunk, mivel a koronavírus miatt nem tudtunk rendezvényeket szervezni. Ugyanakkor, ez a kényszerhelyzet időt adott arra, hogy jobban átgondoljuk a Központ fejlődésének irányát. A járvány során megismertük a magyar történelmet és az ország kultúráját, szokásait, valamint betekintést nyertünk a magyarok életébe és megértettük, mi érdekli igazán az ittenieket a kínai kultúrából.

Bár különbözik egymástól a két kultúra, mégis sok közös vonás, esztétikai irányvonal fedezhető fel.

A Budapesti Kínai Kulturális Központ a Facebookon 2020 augusztusa óta van jelen. Azóta folyamatos és aktív jelenléttel gondoskodunk arról, hogy a magyar internetezők informálódhassanak a kínai kultúráról. A követőink száma már elérte a 4200-at, így kijelenthetjük, hogy a Kínai Kulturális Központ a Kína és Magyarország közötti kulturális cserekapcsolatok meghatározó virtuális platformjának számít.

2-165430.jpg

Mi a tapasztalatuk, mennyire lehet átadni a kínai kultúra esszenciáját személyes jelenlét nélkül?

Igaz, hogy az online tevékenységekből hiányzik a személyes kommunikáció és interakció, de az érzelmek átadását ez nem akadályozza. Az online felületen keresztül is érzékeljük, hogy a magyarok nyitottak a távol-keleti keleti kultúra, a civilizációk, az ottani művészet iránt.

Hogy pótoljuk a személyes kommunikációt, gondosan megterveztük az online tevékenységeink tartalmát: a lehető legváltozatosabb módon, képekkel, szövegekkel, videókkal, virtuális galériákkal és interaktív játékokkal mutatjuk be a kínai kultúra különböző részeit.

Interjúkat, előadásokat és élménybeszámolókat publikáltunk a hagyományos kínai orvoslás és kultúra témakörében, és bepillantást engedtünk a kínai harcművészetekbe is. Miközben az online kommunikációra összpontosítottunk, igyekeztünk olyan személyesebb hangvételű élményeket is kínálni, mint amilyen az Őszközép ünnep alkalmából szervezett holdsüti készítő workshop. A kommunikáció mindig kétirányú, a kulturális csere világában különösen. A kínai kultúrának fontos jellemzője a nyitottság, az átjárhatóság, a sokszínűség és a tolerancia. Reméljük, hogy a kultúra hidat képezhet a két nép közé és ezáltal elmélyíthetjük a kölcsönös megértést és együttműködést.

DSC07969-123545.jpg

Említette az Őszközép ünnepet, ami az ország második legnagyobb ünnepe, és épp a napokban vette kezdetét. Az eseményhez számos legenda kapcsolódik. Mesélne ezekről kicsit?

Az Őszközép Fesztivál gazdag hagyományokkal rendelkezik. A leghíresebb legenda Csang'e, a Holdtündér története.

Réges-régen tíz nap volt az égen, melyek forróságot és ezáltal szárazságot okoztak. A folyók kiszáradtak, a földek elnéptelenedtek, az emberekre ínség és szenvedés várt. Ekkor az isteni íjász, Hou Yi úgy döntött, hogy megszabadítja az emberiséget a veszedelemtől. Isteni íjával egymás után lelőtt kilenc napot az égről, és a maradék egyet azért hagyta meg, hogy fényével táplálja az élet körforgását. A Mennyek Királynője hálája jeléül a halhatatlanság varázsitalát adta Hou-Yi-nak ajándékba. Azonban Hou Yinak volt egy gonosz tanítványa, Pang Meng, aki a nyolcadik holdhónap tizenötödik napján – kihasználva Hou Yi távollétét – megpróbálta ellopni a halhatatlanság elixírjét. Azonban Hou Yi felesége, Chang E észrevette ezt, és hogy megakadályozza Pang Menget abban, hogy istenné válva ártson az embereknek, hirtelen megragadta az elixírt és lenyelte. Mire Hou Yi hazaért, Chang E halhatatlanná vált és a Holdra repült. Ő lett a holdbéli palotát őrző istennő, és többé soha nem tért vissza. Innen ered az Őszközép ünnepe. Azóta ezen a napon finom ételeket és italokat készítve Chang E emlékét őrizzük, és hozzá imádkoznak az emberek jó szerencséért, bőségért.

Hogy néz ki egy átlagos kínai család napja az őszközép ünnepen? Milyen programok, szokások kapcsolódnak hozzá?

A holdnaptár nyolcadik hónapjának 15. napjának estéjén összegyűlnek a családok, és a legfiatalabb köszönti az idősebbeket. Beszélgetnek a vacsoraasztal körül, majd megcsodálják a teliholdat, és közben holdsüteményt esznek. Felhívják telefonon a távollévő rokonokat és barátokat, kifejezve szeretetüket és jókívánságaikat. Ilyenkor a legkerekebb és legfényesebb a Hold, ami a bőséget és a teljességet jelképezi, és egyben a család összetartozását fejezi ki. 

5-165430.jpg

Minden régió azonos szokásokat tart, vagy vannak eltérések Kína különböző területei között?

A Jangcétől délre eső területeken szokás például sétálni indulni a holdfényben.

A nők ilyenkor kiöltöznek, és a kezükben lámpással bebarangolják az utcákat, átkelnek a várost széltében-hosszában átszelő kis hidakon, gyönyörködnek az égen tündöklő Holdban és megcsodálják a Hold tükörképét a vízben. A hagyomány úgy tartja, hogy minél több hídon kelnek át, annál nagyobb szerencsében és boldogságban lesz részük.

Pekingben régi szokás az „agyag nyúl” meghívása. Minden évben, az Őszközép ünnepen a családfő agyag nyulat vásárol a gyermekek számára, amit aztán elhelyeznek a lakásban. A hiedelem szerint – ami Chang E mondaköréhez kapcsolódik – ez elűzi a betegségeket és távol tartja a szerencsétlenséget a háztól.

A hagyomány szerint Chang E magányosan élt a holdbéli palotában, egyedüli társa egy kis fehér nyuszi, a Jáde Nyúl volt. Egyik évben nagy járvány dúlt az emberek között, és Chang E a Jáde Nyulat küldte a Földre, hogy orvosságával gyógyítsa meg a népet. A kis nyuszi páncélba öltözött, a hátára kis zászlócskát tűzött, így vitte el a családoknak a gyógyszert. Az agyag nyúl valójában egy kedves és finom kis hölgyet szimbolizál, akit tiszteletből „asszonyságnak” hívnak. A Facebook-oldalunkon egyébként feltöltöttünk videót arról, hogy készítik a kézművesek a Jáde Nyulat, érdemes megnézni.

A holdsütemény fontos része az ünnepnek. Jellemzően milyen ízekben és milyen töltelékkel kínálják őket? Magyarországon hol kóstolhatjuk meg a holdsüteményt/hogy készíthetjük el magunknak?

Kína-szerte folyamatosan kísérleteznek, hogy egyre jobb ízű holdsüteményeket készítsenek, mára már több tucat, sőt, több száz különböző ízű létezik.

A hagyományos holdsütemény édesbabpüré, lótuszmag, ötféle mag, rózsa, friss hús ízesítésű, az újfajta változatoknak pedig se szeri, se száma – kapható tojássárga, sonka, ananász, kávé, zöld tea, fagylalt ízű, sőt, még tenger gyümölcsei és csilipaprika ízű is.

A Kína különböző területein készített holdsüteményeknek nem csak az íze különböző, hanem az elkészítési módja is. Délen a kantoni, a Jangcétől délre a suzhoui, Yunnanban a yunnani, Shanxiban a shanxi stílusú a legismertebb. Az utóbbi években vált népszerűvé az úgynevezett jéghéjú, valamint a csokoládé ízesítésű holdsütemény. Az őszközépünnepről általában elmondható, hogy kedvez az édesszájúaknak.

Mit szimbolizál maga a sütemény?

A holdsütemény eredetét egy ősi hagyományhoz kötjük. Anno ez volt az áldozati étel, amikor az emberek a Hold istenéhez fohászkodtak jószerencséért. A kerek holdsütemény jelképezi a teliholdat, mely a teljességet, a család összetartozást és a szerencsét szimbolizálja.

4-165345.jpg

A kínai kultúrában fontos jelentősége van a Holdnak, hiszen az őszközép ünnep és a kínai újév is aköré szerveződik. Mit jelképez a kínaiak számára a Hold, és milyen kulturális jelentőséggel bír?

Egyfelől, a Hold alapjaiban határozta meg az ókori kínai naptárkészítés módszerét. A régi Kínában használt holdnaptár hónapjai a holdciklusokhoz igazodnak, azaz a holdtölte (wang) – a Hold legfényesebb állapota – és a holdfogyatkozás (shuo) voltak a viszonyítási pontok. A naptárkészítés közvetlen hatást gyakorolt a kozmológiára, az időszemléletre és a filozófiára.

Másfelől, a Hold a kínaiak számára etikai, esztétikai és érzelmi jelentőséggel is bír. A kerek, telt és fényes Hold a szerelem szépségét, a család teljességét és a honvágyat is jelképezi. A félhold a sebzett érzelmek, a csonka család vagy ország szimbóluma is lehet. Ezért találkozunk olyan gyakran a Hold megéneklésével a kínai költészetben is.

Forrás: Fidelio